Este 8-kor pittyent a telefonom. Se’ chat, se’ email, se’ SMS. Mi ez a kis piros repülő ikon a bal felső sarokban? Hát ez. Járat törölve.
Válságstáb a kollégával, hogy mi legyen. Autózunk Bécsig és, ha minden összejön (nincs htárzár vagy sok órás ellenőrzés), akkor odaérünk.
Reméljük.
Ezen a képen az nem látszik, hogy ez a szlovák-osztrák határ. Az autós terv addig tűnt ugyanis jó ötletnek, amíg eszünkbe nem jutott, hogy a migránspara miatt, visszállították a határellenőrzést és, ahogy a gmaps is mutatta, nagy torlódás volt, így Szlovákia felé kerültünk.
Azt el is felejtettem, hogy a becsekkolásnál a kollégával közösen sem tudtunk megbírkózni a terminállal így be kellett volna állnia a sorba -amitől megmentette egy kedves Ursula-szerű néni és beterelte a priority sorba. Én már 2 napja becsekkoltam online így vígan elmentem mosdóba, amikor hívott, hogy menjek vissza, mert gáz van az én jegyemmel is. Mint kiderült, a Luxair a tegnapi járattörlés után nem sokkal átfoglalta a jegyeinket bécsi helyett frankfurti átszállású járatokra,vagyis két totál másik gépre, amiről vélhetőleg a szervezésért felelős kollégák kaptak értrsítést. Röviden, tök fölös volt az autós kiutazás. 🙂
Ez így nekem kijár minden repülőutamon. Lehet, hogy kicsit már furcsa lenne, ha nem üvöltené egy gyerek végig az utat, szigorúan max. 1 sornyi távolságra tőlem.
Ínycsiklandó Luxair szendvics, szezámmagos rozskiflivel, friss salátával és camamberttel, a háttérben hányózacskó.
Öööö… Ez így mennyire van rendben, hogy még fel sem szállítunk, de már meg van égve a hajtóműgondola vége?
Mindegy. Majd szorosabbra húzom a biztonsági övet!
Take off
